Szidjon csak nyugodtan, német és görög is vagyok!

Interview, Pócs Balázs, Népszabadság, 25.02.2014

Link to interview


A megszorításokból elég volt, az adósság hatalmasra duzzadt: hogyan tovább?

Nehezen viseli Janisz Emmanulidisz, amikor a németek és a görögök (a politikai életben vagy a médiában) egymást szidják. Nem csoda, hiszen az anyja német, az apja görög, ő pedig kettős állampolgárként nőtt fel, s élt Németországban és Görögországban is. – Idegennek érzem, amit a honfitársaim mindkét oldalon mondanak. Sőt bosszantónak és kiábrándítónak találom – meséli lapunknak a brüsszeli European Policy Centre (Európai Politikai Központ) kutatóintézet programigazgatója. Öt-hat éve még nem gondolta volna, hogy olyan előítéletek és ellentétek bukkannak fel, amelyeket már mindenki a múlt részeinek tekintett.

Igyekszik nem csak görög vagy német szemszögből vizsgálni a válságot, inkább (ahogy ő fogalmaz) a holisztikus megközelítést választotta. – Hogy ez mit jelent? A krízis megmutatta, hogy az EU-tagállamok mennyire szorosan egymáshoz vannak kötve, milyen rendkívüli mértékben függnek egymástól. Ilyen helyzetben semmi értelme azon töprengeni, hogy mi a németek, a görögök, az olaszok vagy a finnek érdeke – magyarázza Emmanulidisz. Márpedig a kormányok eddig éppen ezt tették, és nemzeti „szem ellenzővel” nézték a válságot.

Nem mintha könnyű lenne rálelni a megoldásra. A görögországi és általában a dél-európai válságra nincsenek előre megírt válaszok, és az állapotokat korábbi krízisekhez (Argentína, Ázsia) sem lehet hasonlítani. – Ha arra gondolunk, hogy sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet (ebben a válságot nem tudják ellenőrzés alatt tartani, ezért olyan lavinát indít el, amely az EU-t is maga alá temeti), azt mondhatjuk, hogy a válságkezelés működött. Persze ha azt kérdezzük, hogy tökéletes-e a helyzet, a válasz: nem – ismeri el a szakértő, aki a Political Capital által szervezett konferenciára érkezett Budapestre.

Bár maga a rendszer túlélte a krízist, ez egyáltalán nem jelenti, hogy a tagállamok szintjén is minden rendben volna. Feszült a hangulat Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban, sőt még Franciaország is a válsággal küszködik. – És ott vannak a válság járulékos kárai, amelyek már túlmutatnak a pénzügyi piacokon: politikai és társadalmi válság is kialakult. Ezek a hatások még sokáig elkísérnek bennünket – jósolja a görög–német elemző.

Feszültség és frusztráció alakult ki az „erősebb” tagországokban is: úgy érzik, hogy ők fizetik az árát egy válságnak, amelyet nem is ők okoztak. A német parlament megszavazta ugyan a görög mentőcsomagokat, de a közvélemény ellenezte ezeket. Janisz Emmanulidisz szerint a válságkezelést a bizalomhiány is megnehezíti, s nem csak a németek és a görögök között. – A finnek vajon bíznak abban, hogy az olaszok végrehajtják a szükséges reformokat? Az osztrákok elhiszik-e, hogy a portugálok betartják az ígéreteiket? – teszi fel a költői kérdést.

Nem görög, még csak nem is dél-európai válságnak látja a mostani helyzetet Emmanulidisz. EU–IMF-mentőcsomaggal kellett segíteni Írországon is, amely bizonyosan nem déli tagállam. S komoly gondok vannak a reformfolyamattal és a versenyképességgel Franciaországban is: északi vagy déli országról van-e szó? Ám ha délen maradunk is, eltérő problémákkal találkozunk. Görögországban például adósság- és versenyképességi válság alakult ki, Spanyolországban viszont nem adósság-, hanem bankválság robbant ki (az ingatlanlufi kipukkanása után).

Ami a görög államadósságot illeti, ez mára hatalmas méreteket öltött: elérte a bruttó hazai termék, a GDP 175 százalékát. (Más kérdés, hogy a viszonyítási alapként szolgáló GDP időközben a negyedével csökkent.) Noha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem európai tagjai nyomást gyakorolnak az európai országokra, hogy engedjék el az adósság egy részét, az EU-ban ez népszerűtlen gondolat. Németország nyíltan ellenzi az adósságleírást, más uniós tagállamok – Hollandia, Finnország, Ausztria – a németek mögé bújnak. Jelenleg a visszafizetési határidő meghosszabbításáról és a kamatok mérsékléséről folynak egyeztetések.

Újabb megszorításokat már aligha lehet Görögországban bevezetni: ezt mostanra a német politikusok is megértették. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legutóbb azt fejtegette, hogy a politikai szempontokat is figyelembe kell venni. – Ezt úgy lehet lefordítani, hogy ha további nyomás alá helyezik Görögországot, ahol a politikai és társadalmi helyzet már így is ingatag, ez visszafelé sülhet el. Németországnak sem érdeke, hogy a görög események kicsússzanak az ellenőrzése alól – véli a European Policy Centre programigazgatója. A német közvélemény egyelőre másként látja a dolgot, de az efféle nyilatkozatok előkészíthetik a terepet annak elfogadtatásához, hogy a nagyobb cél érdekében bizonyos engedményeket muszáj tenni. [...]

Link to interview here

Latest media contributions

Κατευθείαν στα βαθιά η φον ντερ Λάιεν
Quotes, Kathimerini (GR), 21.07.2019

"Das sollte die Warnlampen angehen lassen"
Quotes, Tagesspiegel (GER), 19.07.2019

Neue Chance für Spitzenkandidaten
Quotes, Wiener Zeitung, 18.07.2019

„Rede vor dem Parlament war entscheidend“
Interview, AufRuhr, 17.07.2019

Warum das EU-Parlament für Ursula von der Leyen stimmen sollte
Quotes, Frankfurter Rundschau, 16.07.2019

First Woman Chosen for Top E.U. Job Wins Confirmation
Quotes, New York Times, 16.07.2019

Setzt sich von der Leyen in Brüssel durch?
Talkshow, NDR Info Redezeit, 16.07.2019

Warum der SPD-Widerstand von der Leyen zusätzliche Stimmen bescheren könnte
Interview, Dresdner Neueste Nachrichten (DNN), 16.07.2019

Von der Leyen kämpft um den Kommissionspräsidentenposten
Quotes/Interview, ORF ZIB 2, 15.07.2019

Merkel’s Ally Pushes for Last-Minute Votes to Take Top EU Job
Quotes, Bloomberg, 15.07.2019


Media