Szidjon csak nyugodtan, német és görög is vagyok!

Interview, Pócs Balázs, Népszabadság, 25.02.2014

Link to interview


A megszorításokból elég volt, az adósság hatalmasra duzzadt: hogyan tovább?

Nehezen viseli Janisz Emmanulidisz, amikor a németek és a görögök (a politikai életben vagy a médiában) egymást szidják. Nem csoda, hiszen az anyja német, az apja görög, ő pedig kettős állampolgárként nőtt fel, s élt Németországban és Görögországban is. – Idegennek érzem, amit a honfitársaim mindkét oldalon mondanak. Sőt bosszantónak és kiábrándítónak találom – meséli lapunknak a brüsszeli European Policy Centre (Európai Politikai Központ) kutatóintézet programigazgatója. Öt-hat éve még nem gondolta volna, hogy olyan előítéletek és ellentétek bukkannak fel, amelyeket már mindenki a múlt részeinek tekintett.

Igyekszik nem csak görög vagy német szemszögből vizsgálni a válságot, inkább (ahogy ő fogalmaz) a holisztikus megközelítést választotta. – Hogy ez mit jelent? A krízis megmutatta, hogy az EU-tagállamok mennyire szorosan egymáshoz vannak kötve, milyen rendkívüli mértékben függnek egymástól. Ilyen helyzetben semmi értelme azon töprengeni, hogy mi a németek, a görögök, az olaszok vagy a finnek érdeke – magyarázza Emmanulidisz. Márpedig a kormányok eddig éppen ezt tették, és nemzeti „szem ellenzővel” nézték a válságot.

Nem mintha könnyű lenne rálelni a megoldásra. A görögországi és általában a dél-európai válságra nincsenek előre megírt válaszok, és az állapotokat korábbi krízisekhez (Argentína, Ázsia) sem lehet hasonlítani. – Ha arra gondolunk, hogy sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet (ebben a válságot nem tudják ellenőrzés alatt tartani, ezért olyan lavinát indít el, amely az EU-t is maga alá temeti), azt mondhatjuk, hogy a válságkezelés működött. Persze ha azt kérdezzük, hogy tökéletes-e a helyzet, a válasz: nem – ismeri el a szakértő, aki a Political Capital által szervezett konferenciára érkezett Budapestre.

Bár maga a rendszer túlélte a krízist, ez egyáltalán nem jelenti, hogy a tagállamok szintjén is minden rendben volna. Feszült a hangulat Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban, sőt még Franciaország is a válsággal küszködik. – És ott vannak a válság járulékos kárai, amelyek már túlmutatnak a pénzügyi piacokon: politikai és társadalmi válság is kialakult. Ezek a hatások még sokáig elkísérnek bennünket – jósolja a görög–német elemző.

Feszültség és frusztráció alakult ki az „erősebb” tagországokban is: úgy érzik, hogy ők fizetik az árát egy válságnak, amelyet nem is ők okoztak. A német parlament megszavazta ugyan a görög mentőcsomagokat, de a közvélemény ellenezte ezeket. Janisz Emmanulidisz szerint a válságkezelést a bizalomhiány is megnehezíti, s nem csak a németek és a görögök között. – A finnek vajon bíznak abban, hogy az olaszok végrehajtják a szükséges reformokat? Az osztrákok elhiszik-e, hogy a portugálok betartják az ígéreteiket? – teszi fel a költői kérdést.

Nem görög, még csak nem is dél-európai válságnak látja a mostani helyzetet Emmanulidisz. EU–IMF-mentőcsomaggal kellett segíteni Írországon is, amely bizonyosan nem déli tagállam. S komoly gondok vannak a reformfolyamattal és a versenyképességgel Franciaországban is: északi vagy déli országról van-e szó? Ám ha délen maradunk is, eltérő problémákkal találkozunk. Görögországban például adósság- és versenyképességi válság alakult ki, Spanyolországban viszont nem adósság-, hanem bankválság robbant ki (az ingatlanlufi kipukkanása után).

Ami a görög államadósságot illeti, ez mára hatalmas méreteket öltött: elérte a bruttó hazai termék, a GDP 175 százalékát. (Más kérdés, hogy a viszonyítási alapként szolgáló GDP időközben a negyedével csökkent.) Noha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem európai tagjai nyomást gyakorolnak az európai országokra, hogy engedjék el az adósság egy részét, az EU-ban ez népszerűtlen gondolat. Németország nyíltan ellenzi az adósságleírást, más uniós tagállamok – Hollandia, Finnország, Ausztria – a németek mögé bújnak. Jelenleg a visszafizetési határidő meghosszabbításáról és a kamatok mérsékléséről folynak egyeztetések.

Újabb megszorításokat már aligha lehet Görögországban bevezetni: ezt mostanra a német politikusok is megértették. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legutóbb azt fejtegette, hogy a politikai szempontokat is figyelembe kell venni. – Ezt úgy lehet lefordítani, hogy ha további nyomás alá helyezik Görögországot, ahol a politikai és társadalmi helyzet már így is ingatag, ez visszafelé sülhet el. Németországnak sem érdeke, hogy a görög események kicsússzanak az ellenőrzése alól – véli a European Policy Centre programigazgatója. A német közvélemény egyelőre másként látja a dolgot, de az efféle nyilatkozatok előkészíthetik a terepet annak elfogadtatásához, hogy a nagyobb cél érdekében bizonyos engedményeket muszáj tenni. [...]

Link to interview here

Latest media contributions

Rückenwind für Heiko Maas' Revolution
Quotes, Deutsche Welle, 09.06.2021

Pomysł Maasa. Odświeżanie sporów czy szansa na zmianę?
Quotes, Deutsche Welle (PL), 08.06.2021

Podcast EU Konkret aus Hamburg
Podcast, 20.05.2021

The COVID-19 challenges for the Conference on the Future of Europe
Online Policy Dialogue, YouTube, 19.05.2021

EPC Update – COVID-19 crisis | EU-UK relations | EU recovery plan | industrial strategy
Online Briefing, YouTube, 11.05.2021

Que faut-il attendre de la Conférence sur l'avenir de l'Europe qui sera lancée dimanche? L'objectif final reste flou
Quotes, La Libre (BE), 08.05.2021

EPC Update – digital green certificate | German & French elections | ratification EU-UK trade deal | Conference on the Future of Europe
Online Briefing, YouTube, 30.04.2021

EPC Update – rollout of vaccines | travel prospects | COVID-19 situation after the summer | wider neighbourhood – EU-Turkey, Russia, Iran
Online Briefing, YouTube, 19.04.2021

Wie die Allianz Draghi-Macron Europa verändern könnte
Quotes, Die Welt, 05.04.2021

Beziehungsstatus: Es ist kompliziert
Quotes, Die Welt, 05.04.2021


Media