Szidjon csak nyugodtan, német és görög is vagyok!

Interview, Pócs Balázs, Népszabadság, 25.02.2014

Link to interview


A megszorításokból elég volt, az adósság hatalmasra duzzadt: hogyan tovább?

Nehezen viseli Janisz Emmanulidisz, amikor a németek és a görögök (a politikai életben vagy a médiában) egymást szidják. Nem csoda, hiszen az anyja német, az apja görög, ő pedig kettős állampolgárként nőtt fel, s élt Németországban és Görögországban is. – Idegennek érzem, amit a honfitársaim mindkét oldalon mondanak. Sőt bosszantónak és kiábrándítónak találom – meséli lapunknak a brüsszeli European Policy Centre (Európai Politikai Központ) kutatóintézet programigazgatója. Öt-hat éve még nem gondolta volna, hogy olyan előítéletek és ellentétek bukkannak fel, amelyeket már mindenki a múlt részeinek tekintett.

Igyekszik nem csak görög vagy német szemszögből vizsgálni a válságot, inkább (ahogy ő fogalmaz) a holisztikus megközelítést választotta. – Hogy ez mit jelent? A krízis megmutatta, hogy az EU-tagállamok mennyire szorosan egymáshoz vannak kötve, milyen rendkívüli mértékben függnek egymástól. Ilyen helyzetben semmi értelme azon töprengeni, hogy mi a németek, a görögök, az olaszok vagy a finnek érdeke – magyarázza Emmanulidisz. Márpedig a kormányok eddig éppen ezt tették, és nemzeti „szem ellenzővel” nézték a válságot.

Nem mintha könnyű lenne rálelni a megoldásra. A görögországi és általában a dél-európai válságra nincsenek előre megírt válaszok, és az állapotokat korábbi krízisekhez (Argentína, Ázsia) sem lehet hasonlítani. – Ha arra gondolunk, hogy sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet (ebben a válságot nem tudják ellenőrzés alatt tartani, ezért olyan lavinát indít el, amely az EU-t is maga alá temeti), azt mondhatjuk, hogy a válságkezelés működött. Persze ha azt kérdezzük, hogy tökéletes-e a helyzet, a válasz: nem – ismeri el a szakértő, aki a Political Capital által szervezett konferenciára érkezett Budapestre.

Bár maga a rendszer túlélte a krízist, ez egyáltalán nem jelenti, hogy a tagállamok szintjén is minden rendben volna. Feszült a hangulat Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban, sőt még Franciaország is a válsággal küszködik. – És ott vannak a válság járulékos kárai, amelyek már túlmutatnak a pénzügyi piacokon: politikai és társadalmi válság is kialakult. Ezek a hatások még sokáig elkísérnek bennünket – jósolja a görög–német elemző.

Feszültség és frusztráció alakult ki az „erősebb” tagországokban is: úgy érzik, hogy ők fizetik az árát egy válságnak, amelyet nem is ők okoztak. A német parlament megszavazta ugyan a görög mentőcsomagokat, de a közvélemény ellenezte ezeket. Janisz Emmanulidisz szerint a válságkezelést a bizalomhiány is megnehezíti, s nem csak a németek és a görögök között. – A finnek vajon bíznak abban, hogy az olaszok végrehajtják a szükséges reformokat? Az osztrákok elhiszik-e, hogy a portugálok betartják az ígéreteiket? – teszi fel a költői kérdést.

Nem görög, még csak nem is dél-európai válságnak látja a mostani helyzetet Emmanulidisz. EU–IMF-mentőcsomaggal kellett segíteni Írországon is, amely bizonyosan nem déli tagállam. S komoly gondok vannak a reformfolyamattal és a versenyképességgel Franciaországban is: északi vagy déli országról van-e szó? Ám ha délen maradunk is, eltérő problémákkal találkozunk. Görögországban például adósság- és versenyképességi válság alakult ki, Spanyolországban viszont nem adósság-, hanem bankválság robbant ki (az ingatlanlufi kipukkanása után).

Ami a görög államadósságot illeti, ez mára hatalmas méreteket öltött: elérte a bruttó hazai termék, a GDP 175 százalékát. (Más kérdés, hogy a viszonyítási alapként szolgáló GDP időközben a negyedével csökkent.) Noha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem európai tagjai nyomást gyakorolnak az európai országokra, hogy engedjék el az adósság egy részét, az EU-ban ez népszerűtlen gondolat. Németország nyíltan ellenzi az adósságleírást, más uniós tagállamok – Hollandia, Finnország, Ausztria – a németek mögé bújnak. Jelenleg a visszafizetési határidő meghosszabbításáról és a kamatok mérsékléséről folynak egyeztetések.

Újabb megszorításokat már aligha lehet Görögországban bevezetni: ezt mostanra a német politikusok is megértették. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legutóbb azt fejtegette, hogy a politikai szempontokat is figyelembe kell venni. – Ezt úgy lehet lefordítani, hogy ha további nyomás alá helyezik Görögországot, ahol a politikai és társadalmi helyzet már így is ingatag, ez visszafelé sülhet el. Németországnak sem érdeke, hogy a görög események kicsússzanak az ellenőrzése alól – véli a European Policy Centre programigazgatója. A német közvélemény egyelőre másként látja a dolgot, de az efféle nyilatkozatok előkészíthetik a terepet annak elfogadtatásához, hogy a nagyobb cél érdekében bizonyos engedményeket muszáj tenni. [...]

Link to interview here

Latest media contributions

EPC Weekly Update – Franco-German proposal for €500bn 'recovery fund'; Single Market; industrial policy
Online Briefing, YouTube, 20.05.2020

Coronavirus : Paris et Berlin espèrent fédérer l’Europe autour de leur projet de relance
Quotes, La Croix, 19.05.2020

French-German Recovery Plan Faces Tough Brussels Test
Quotes, AFP, 19.05.2020

Η Ευρώπη της επόμενης ημέρας
Quotes, Kathimerini (GR), 17.05.2020

EPC Weekly Update EPC Weekly Update – Commission's tourism & transport package; German constitutional court; 'recovery instrument'; migration/asylum & Schengen
Online Briefing, YouTube, 15.05.2020

Debt Crisis, Brexit, Now Virus. Can the EU Survive?
Quotes, Bloomberg, 13.05.2020

Espresso oder Friseur – Europa öffnet nach dem Lockdown
Quotes, Deutsche Welle, 10.05.2020

EPC Weekly Update EPC Weekly Update – German constitutional court; recovery initiative; Brexit
Talkshow, YouTube, 08.05.2020

„Europa nach der Corona-Pandemie: Müssen wir uns um die Grundpfeiler der EU Sorgen machen?“
Podiumsdiskussion, YouTube, 05.05.2020

In Brüssel jubeln jetzt die Verhinderer
Quotes, Die Welt, 04.05.2020


Media